Áramtalanított Nemzetek: Az Internetes Áramkimaradások Fokozódó Fenyegetése Szíriában, Irakban, Algériában és Másutt

• Az Internetes Áramkimaradások Térképének Megértése
• A Hálózati Leállások Háttéri Új Taktikák és Eszközök
• A Kulcsszereplők és Érintettek az Internetellenőrzésben
• Az Internetes Zavarok Megjósolt Előfordulásai és Terjedése
• Fókuszban a MENA: A Kapcsolati Áramkimaradások Mintái és Tényezői
• A Következő Internetes Korlátozások Előrejelzése
• Kockázatok Navigálása és Ellenállóképesség Kiépítése a Digitális Áramkimaradások Ellen
• Források és Hivatkozások

“A világ egyes részein a hatóságok szó szerint rendszeresen kikapcsolják az internetet.” (forrás)

Az Internetes Áramkimaradások Térképének Megértése

A kormány által elrendelt internetes áramkimaradások jelensége, amelyeket gyakran „internet kill switch”-nek neveznek, több országban, különösen Szíriában, Irakban és Algériában, visszatérő eszközzé vált az állami ellenőrzés számára. Ezeket az áramkimaradásokat a hatóságok jellemzően a nemzetbiztonság, a közrend vagy a csalás megelőzése érdekében szükségesnek tartják a nemzeti vizsgák során. Azonban jelentős hatással vannak a polgári szabadságjogokra, a gazdasági tevékenységre és az információhoz való hozzáférésre.

• Szíria: A polgárháború kitörése óta Szíria gyakori és hosszabb távú internetes leállásokkal küzd. A kormány ezeket a leállásokat arra használja, hogy elnyomja az eltérő véleményeket és irányítsa az információ áramlását a zűrzavaros időszakokban. 2023-ban Szíria többször is országos áramkimaradásokat hajtott végre, különösen érzékeny politikai események során (Access Now).
• Irak: Irakban az internetes áramkimaradások intézményesítettek, különösen az éves érettségi vizsgák idején. 2023 júniusában a kormány napi internetes leállásokat rendelt el több órán át, ami milliókat érintett és megzavarta a vállalkozásokat (Al Jazeera). Ezek a lépések kritikát váltottak ki a digitális jogokért küzdő csoportoktól és a magánszektorból.
• Algéria: Hasonlóan Irakhoz, Algéria is többször megszakította az internet-hozzáférést a nemzeti vizsgák idején. 2023 júniusában a hatóságok országos áramkimaradásokat rendeltek el néhány napon át, amely nemcsak a diákokat, hanem a tágabb gazdaságot és a közszolgáltatásokat is érintette (Reuters).

Ezek a visszatérő áramkimaradások messzemenő következményekkel járnak. A 2023-as Internetes Áramkimaradások Költségei Jelentés szerint ezek a zavarok globálisan több mint 23,7 milliárd dollárba kerültek 2022-ben, Szíria, Irak és Algéria pedig a legnagyobb hozzájárulók között voltak. Az áramkimaradások emellett akadályozzák a humanitárius munkákat, korlátozzák a szólásszabadságot és csökkentik a digitális infrastruktúrába vetett bizalmat.

Tekintettel a jövőre, a térség más országai, sőt másfelé is hasonló intézkedéseket tehetnek. Azok az országok, amelyeknek van politikai zűrzavarra vagy vizsgákkal kapcsolatos leállásokra vonatkozó történelmük—mint Szudán, Etiópia és India—kockázatot jelentenek hasonló taktikák alkalmazására. A tendencia sürgeti a nemzetközi szintű védelem és politikai beavatkozások sürgős szükségességét az open and reliable internet access megőrzésére világszerte.

A Hálózati Leállások Háttéri Új Taktikák és Eszközök

Az internetkill switch-ek—az állam által elrendelt, országos digitális kapcsolatteremtési leállások—visszatérő taktikává váltak olyan országokban, ahol politikai zűrzavarok, biztonsági aggályok vagy akár standardizált vizsgák tapasztalhatóak. 2023-ban és 2024 elején Szíria, Irak és Algéria kiemelkedik e durva eszköz ismételt használatával, aggodalmakat keltve az emberi jogok, a gazdasági hatás és a digitális elnyomás fejlődő eszközkészlete miatt.

• Szíria: A szíriai kormánynak hosszú története van az internetes áramkimaradásokkal, amelyek gyakran egybeesnek katonai műveletekkel vagy politikai évfordulókkal. 2023-ban Access Now dokumentálta a többszöri országos áramkimaradást a középiskolai vizsgák során, ezt a gyakorlatot a hatóságok azzal indokolták, hogy megakadályozzák a csalást. Ezek az áramkimaradások, amelyek néha több órán át tartanak, nemcsak a diákokat, hanem a vállalkozásokat és a humanitárius munkákat is zavarják.
• Irak: Irakban az érettségi időszakok alatt intézményesítették az internetes áramkimaradásokat, a Kommunikációs Minisztérium országos leállásokat rendel el. 2023 júniusában Al Jazeera arról számolt be, hogy a kormány több órás internetleállásokat rendelt el, ami milliókat érintett. A gazdasági költség jelentős: Top10VPN becslése szerint Irak 2023-ban több mint 40 millió dollárt veszített a leállások miatt.
• Algéria: Algéria is normalizálta az internetes áramkimaradásokat a baccalaureate vizsgaidőszak alatt. 2023 júniusában a Reuters arról számolt be, hogy a hatóságok napi leállásokat rendeltek el, amelyek mind a mobil, mind a vezetékes szolgáltatásokat érintették. Ezek a lépések, bár a vizsgák kiszivárgásának megakadályozását célozzák, kritikát kaptak a digitális jogok csoportjaitól széleskörű mértékük miatt.

Ezek mögött az áramkimaradások mögött a központi állami ISPs kontrolljától kezdve a magánszolgáltatók jogi kötelezőségig terjednek. A mély csomagellenőrzés (DPI) és a forgalomszűrő technológiák egyre inkább alkalmazásra kerülnek bizonyos szolgáltatások blokkolására vagy a kapcsolódás lassítására, ahogyan azt az Oxford Martin School részletezte.

Kicsoda a következő? A tendencia terjed. 2024-ben olyan országok, mint Etiópia, India és Pakisztán is internetes áramkimaradásokhoz folyamodtak tüntetések vagy vizsgák alatt (Access Now #KeepItOn Jelentés). Ahogy a digitális infrastruktúra egyre központosítottabbá válik, és a kormányok egyre kifinomultabb cenzúrázási eszközökhez jutnak, a visszatérő áramkimaradások kockázata növekszik—fenyegetve a kapcsolatot, a gazdasági stabilitást és az alapvető jogokat világszerte.

A Kulcsszereplők és Érintettek az Internetellenőrzésben

A „kill switch” -ként emlegetett internetes leállások, azaz a kormányok által elrendelt szándékos leállítások vagy a hozzáférés korlátozása, visszatérő jelenséggé váltak több országban, különösen Szíriában, Irakban és Algériában. Ezeket az áramkimaradásokat a hatóságok gyakran a nemzetbiztonság, a közrend, vagy a nemzeti vizsgák idején a csalás megelőzésére hivatkozva indokolják. Azonban jelentős aggályokat vetnek fel a szólásszabadság, a gazdasági zűrzavar és az emberi jogok terén.

• Szíria: A polgárháború kitörése óta Szíria visszatérően tapasztal internetes áramkimaradást. A kormány ezeket a leállásokat az információ áramlásának ellenőrzésére használja katonai műveletek és zűrzavaros időszakok alatt. Például 2023 novemberében Szíria egy jelentős leállást tapasztalt, amely több órán át tartott, és millióakat érintett (Access Now).
• Irak: Az Irakban végrehajtott internetes áramkimaradások gyakran a nemzeti érettségi vizsgák időzítésével egybeesnek, hogy megakadályozzák a csalást. 2023-ban a kormány többször is elrendelt több órás leállásokat, amelyek nemcsak a diákokat, hanem a vállalkozásokat és a sürgősségi szolgáltatásokat is érintették (Al Jazeera).
• Algéria: Hasonlóan Irakhoz, Algéria évről évre internetes áramkimaradásokat vezetett be a baccalaureate vizsgák idején. 2023 júniusában a hatóságok több órás leállásokat rendeltek el, amelyek milliókat érintettek, és a digitális jogok csoportjainak kritikáját váltották ki (Reuters).

A Kulcsszereplők és Érintettek:

• Kormányok és Szabályozó Hatóságok: Ezek a testületek adják ki és hajtják végre a leállásokat, gyakran biztonságra vagy közrendde hivatkozva.
• Távközlési Cégek: Az állami és magán ISP-k is kényszerülhetnek a kormányzati irányelvek betartására, néha a licenc visszavonásának fenyegetése alatt.
• Polgári Társadalom és Digitális Jogok Csoportok: Olyan szervezetek, mint az Access Now és az Internet Freedom Foundation, figyelik, dokumentálják és kampányolnak a leállások ellen.
• Nemzetközi Szervezetek: Az Egyesült Nemzetek és a Human Rights Watch elítélték az internetes leállásokat, mint az alapvető jogok megsértését.

A digitális infrastruktúra terjedésével és a különböző régiókban fokozódó politikai zűrzavarral a szakértők figyelmeztetnek arra, hogy több ország is internethozzáférési leállásra kényszerülhet. Azok az országok, ahol központosított internetrendszerek vagy korlátozott ISP-választék van, különösen érzékenyek, lehetővé téve a „kill switch” eszköz erőteljes felhasználását az állami ellenőrzéshez (Brookings Institution).

Az Internetes Zavarok Megjósolt Előfordulásai és Terjedése

A „kill switch” -ként emlegetett internetes leállás, azaz a kormányok általi tudatos leállítások vagy a hozzáférés korlátozása, visszatérő jelenséggé vált több országban, különösen Szíriában, Irakban és Algériában. Ezeket a leállásokat a hatóságok gyakran szükségesnek tekintik a nemzetbiztonság, a vizsgák során a csalás megelőzésére, vagy a polgári zűrzavarok elfojtására. Azonban ezeknek a zavaroknak a gyakorisága és mértéke növekszik, aggodalmakat ébresztve a gazdaságokra, a polgári szabadságjogokra és az információ szabad áramlására gyakorolt hatásuk miatt.

• Szíria: Az internetes áramkimaradások folyamatos eszközként működtek Szíria kormányának számára a polgárháború kitörése óta, 2011 óta. 2023-ban Szíria többször is tapasztalt országos leállásokat, amelyek gyakran egybeestek katonai műveletekkel vagy politikai eseményekkel (Access Now). Ezek a zavarok nemcsak a kommunikációt akadályozzák, hanem a humanitárius erőfeszítéseket és a gazdasági tevékenységet is gátolják.
• Irak: Irakban ismétlődő internetes áramkimaradásokra került sor, különösen a tüntetések vagy politikai instabilitás alatt. 2023-ban a hatóságok több leállást rendeltek el, hogy megakadályozzák a csalást a vizsgák során és irányítsák az információkat a tüntetések alatt (Al Jazeera). Ezeknek a leállásoknak a gazdasági költsége jelentős, a becslések szerint a mindennapos országos áramkimaradások alatt akár napi 40 millió dollár veszteség is felléphet (Top10VPN).
• Algéria: Algéria évente intézményesítette az internetes áramkimaradásokat a baccalaureate vizsgaidőszak alatt, amelyeket több órán keresztül hajtanak végre a hét egy hetes periódusa alatt. 2023-ban ez a gyakorlat folytatódott, milliókat érintve és kritikát kiváltva a digitális jogok csoportjaitól (Human Rights Watch).

Tekintettel a jövőre, az internetes zavarok trendjének terjedése várható. A #KeepItOn 2023 Jelentés szerint a kormány által elrendelt leállások világszerte rekordmagas szinten álltak, 35 országban 187 esetet regisztrálva. A szakértők figyelmeztetnek arra, hogy ahogy a digitális aktivizmus és az online mobilizálás növekszik, több kormány is lehet képes az internetkill switch-ekhez folyamodni, különösen a közelgő választásokkal vagy politikai zűrzavarral küzdő területeken. Azok az országok, akik gyenge politikai helyzetben vannak vagy információellenőrzési történelmük van—mint Etiópia, India és Mianmar—magas kockázatot jelentenek a jövőbeli áramkimaradásokra.

A folyamatosan normalizált internetes áramkimaradások Szíriában, Irakban és Algériában aggasztó precedenst teremtenek, jelezve, hogy más nemzetek hasonló taktikákat alkalmazhatnak a perceived threats érzékelésekor, mélyreható következményekkel járva a digitális jogok és a gazdasági stabilitás terén.

Fókuszban a MENA: A Kapcsolati Áramkimaradások Mintái és Tényezői

A Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA) régióban aggasztóan visszatérő internetes áramkimaradások mintázata figyelhető meg, amelyeket gyakran politikai zűrzavarok, biztonsági aggályok vagy az információáramlás irányítására tett kísérletek váltanak ki. Szíria, Irak és Algéria országai emblémás példaként szolgálnak e trendben, az úgynevezett „internet kill switch” alkalmazásával a kapcsolatok megzavarására országos vagy regionális szinten.

• Szíria: A polgárháború kitörése óta Szíria gyakori és tartós internetes áramkimaradásokkal küzd. Ezeket az áramkimaradásokat általában állami szinten rendelik el katonai műveletek vagy fokozódó protest aktivitás alatt. Például, 2023 májusában a szíriai kormány megszakította az internet-hozzáférést több régióban a középiskolai vizsgák alatt, ezt a gyakorlatot évente ismétlik meg a csalások megelőzése érdekében (Access Now).
• Irak: Iraknak jól dokumentált a története az internetes zavarokról, különösen a polgári zűrzavar időszakaiban. 2019 októberében a kormány közel-totális internetes áramkimaradást rendelt el, hogy elnyomja a demonstrációk szervezését és a tüntetési felvételek terjesztését. Legutóbb, 2023-ban a hatóságok ismét korlátozták a hozzáférést a vizsgák és a biztonsági események során (Human Rights Watch).
• Algéria: Algéria évente számos internetes áramkimaradást hajt végre a baccalaureate vizsgaidőszak alatt, amely 2016 óta országosan szokássá vált. 2023 júniusában a kormány ismét napi mobil és vezetékes internet leállásokat hajtott végre, amelyek milliókat érintettek és üzleteket zavartak meg (Reuters).

Ezek a visszatérő áramkimaradások egy sor tényező által motiváltak: a csalás megelőzésére tett erőfeszítések, az eltérő vélemények elnyomása és a rezsim stabilitásának fenntartása. A technikai megvalósíthatóság lehetővé teszi az ilyen leállásokat a központosított internet infrastruktúra és az állami kontroll a legnagyobb távközlési szolgáltatók felett.

Tekintettel a jövőre, más MENA országok, amelyek hasonló kormányzási modellekkel és központosított távközlési szektorral rendelkeznek—mint Egyiptom, Szudán és Irán—magas kockázatnak vannak kitéve a jövőbeli áramkimaradások szempontjából. Valójában Szudán a 2023-as konfliktus során közel-totális internetes áramkimaradással nézett szembe rivális katonai frakciók között (BBC). Ahogy a digitális kapcsolatok egyre fontosabbá válnak, a politikai motivációval történő internetes zavarok fenyegetése a régióban valószínűleg fennmarad, sürgetve az emberi jogok, a gazdasági stabilitás és az információhoz való hozzáférés érdekében támasztott aggodalmakat.

A Következő Internetes Korlátozások Előrejelzése

Az internetes áramkimaradások—amelyeket gyakran „kill switch”-ként emlegetnek—visszatérő eszközökké váltak a kormányok számára, amelyek információt szeretnének kontrollálni, elnyomni az eltérő véleményeket vagy kezelni a nemzeti válságokat. 2024-ben olyan országok, mint Szíria, Irak és Algéria, továbbra is országos vagy regionális internetes leállásokat hajtanak végre, aggasztva a gyakorlat normalizálódása és a más régiók felé való esetleges elterjedése miatt.

• Szíria: A szíriai kormánynak hosszú története van az internetes zavarokról, különösen a politikai zűrzavarok vagy katonai műveletek idején. 2023-ban és 2024 elején Access Now többször is dokumentálta az országos leállásokat, amelyek gyakran egybeestek biztonsági műveletekkel vagy vizsgaidőszakokkal a csalások megelőzése érdekében. Ezek a leállások nemcsak az eltérő véleményeket fojtják el, hanem a mindennapi életet és a gazdasági tevékenységet is megzavarják.
• Irak: Irak ismételten elrendelte az internetes áramkimaradásokat, különösen a nemzeti vizsgák és a tüntetések idején. 2023 júniusában a kormány több órás napi áramkimaradásokat rendelt el a csalás megelőzése érdekében, ami milliókat érintett (Al Jazeera). Hasonló intézkedéseket figyeltek meg 2024-ben, a hatóságok biztonsági és tudományos integritásra hivatkozva indokolták.
• Algéria: Algéria 2016 óta évente internetes áramkimarást hajt végre a baccalaureate vizsgaidőszak alatt. 2023 júniusában a kormány újra országos leállásokat hajtott végre napi több órán keresztül a hét során (Reuters). Ez a megközelítés, bár a csalás megelőzése érdekében van, széleskörű gazdasági és társadalmi hatása miatt kritikát váltott ki.

Ezek a visszatérő áramkimaradások precedenst teremtenek a térségben, és a digitális jogok csoportjai figyelmeztetnek arra, hogy más országok is követhetik ezt a példát. A Top10VPN szerint 2023-ban rekord 283 internetes áramkimaradást regisztráltak 39 országban, a Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA) régió jelentős részesedésével. Az internetkill switch-ek normalizálódása Szíriában, Irakban és Algériában bátoríthatja a politikai instabilitással vagy társadalmi zűrzavarral küzdő szomszédos államokat, hogy hasonló taktikákat alkalmazzanak.

Tekintettel a jövőre, azok az országok, ahol közelgő választások várhatóak, folyamatban lévő tüntetések zajlanak, vagy biztonsági aggállyal küzdenek—mint például Irán, Szudán és Etiópia—a fokozott kockázatnak vannak kitéve az internetes áramkimaradások bevezetésével kapcsolatban. A tendencia sürgeti a nemzetközi szintű védelmet és politikai beavatkozásokat a digitális jogok védelme érdekében, valamint az információhoz való korlátlan hozzáférés biztosításához.

Kockázatok Navigálása és Ellenállóképesség Kiépítése a Digitális Áramkimaradások Ellen

Az internetes áramkimaradások—amelyeket gyakran kormányzati elrendelésű „kill switch”-ek váltanak ki—visszatérő jelenséggé váltak több országban, különösen Szíriában, Irakban és Algériában. Ezeket a leállásokat a hatóságok általában szükségesnek tekintik a nemzetbiztonság, a dezinformáció visszaszorítása vagy a nemzeti vizsgák alatt a csalás megelőzése érdekében. Azonban a civil társadalomra, a gazdasági tevékenységekre és a digitális jogokra gyakorolt következmények mélyrehatóak és messzemenőek.

• Szíria: A polgárháború kitörése óta Szíria gyakori és hosszú távú internetes leállásokkal küzd. A kormány az áramkimaradásokkal az információ áramlásának ellenőrzésére és az eltérő vélemények elnyomására használja. 2023-ban Access Now több esetet regisztrált országos leállásokról, amelyek gyakran katonai műveletekkel vagy politikai zűrzavarral egybeestek.
• Irak: Irak hírhedt arról, hogy internetes áramkimarást rendel el, amikor tüntetések vagy politikai instabilitás tapasztalható. 2022 és 2023 során a kormány többször visszavonta a közösségi média és az internet hozzáférését, hogy elnyomja az anti-kormány démonstrációkat és megakadályozza a tüntetési felvételek terjesztését (Human Rights Watch). Ezek a lépések akadályozták az üzletek, az oktatás és a sürgősségi szolgáltatások működését.
• Algéria: Algéria intézményesítette az internetes leállásokat az éves baccalaureate vizsgák során a csalás megelőzésére. 2023 júniusában az ország napi leállásokat hajtott végre több órán át, ezáltal milliókat érintett és jelentős gazdasági károkat okozott (Al Jazeera).

Ezek a visszatérő áramkimaradások aggasztó trendet tükröznek: a digitális elnyomás normalizálódása, mint kormányzási eszköz. A 2023-as Internetes Áramkimaradások Költségei Jelentés szerint a globális internetes leállások a világ gazdaságát több mint 23,7 milliárd dollár értékben terhelték 2022-ben, a Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA) régió jelentős részesedésével.

Tekintettel a jövőre, azok az országok, amelyek politikai zűrzavarral vagy központosított ellenőrzéssel rendelkeznek a távközlési infrastruktúrára—mint Irán, Etiópia és Mianmar—magas kockázatnak vannak kitéve a jövőbeli áramkimaradások szempontjából. A „kill switch” képességek tömeges elterjedése, amelyet gyakran állami tulajdonban lévő távközlési monopóliumok tesznek lehetővé, sürgős kérdéseket vet fel a digitális jogokkal és a civil társadalom ellenállóképességével szemben az állami elrendelt kapcsolódási zavarokkal szemben.

Az ellenállóképesség kiépítése többirányú megközelítést igényel: jogi védelmi intézkedések mellett érvelni, decentralizált internetinfrastruktúrába befektetni, és a digitális műveltséget és a megkerülési eszközöket támogatni. Ahogy az internetes áramkimaradások fenyegetése növekszik, úgy a világméretű koordinált fellépés imperatív, amely biztosítja a nyitott és megbízható hozzáférést a digitális világhoz.

Források és Hivatkozások

• Internet Kill Switch: Visszatérő Áramkimaradások Szíriában, Irakban, Algériában – És Ki a Következő?
• Access Now
• Al Jazeera
• 2023-as Internetes Áramkimaradások Költségei Jelentés
• Egyesült Nemzetek
• Human Rights Watch
• Brookings Institution
• BBC

https://youtube.com/watch?v=h3ENcPsorQk